K: Mi az Énekek éneke a Szeretetkönyvben?
V: Ez az Énekek éneke másik neve. Egy másik népszerű elnevezés a Salamon éneke. Nincs közöttük különbség. A héber nevet szó szerint „Énekek éneke”-nek fordítják, ami azt jelenti, hogy a legjobb az összes ének közül. Salamon 1005 éneket írt (1 Királyok4:32 ), és a cím arra utal, hogy ez volt a legjobb közülük.
A latin Vulgata-ban a könyvet Canticum Canticorum-nak hívják, ami Énekek Énekét jelent.
K: Miért szerepel a Bibliában egy olyan szexuális tartalmú könyv, mint a Salamon éneke?
V: Mi a baj a vad, szenvedélyes romantikával és a házasságon belüli szexszel? Míg egyesek azt állítják, hogy Isten ellenzi minden szexuális élvezetet, valójában Isten teremtette a szexet. Mivel Isten olyan határozottan és egyértelműen szólt a házasságon kívüli szex ellen, tévesen általánosíthatnánk, és azt gondolhatnánk, hogy Isten minden szexuális élvezet ellen van – ha nem lenne a Salamon éneke.
K: Hogyan kell értelmezni a Salamon énekét?
V: A keresztények és a zsidók hatféle nézetet fogalmaztak meg.
Sokak történelmi értelmezése szerint ez a könyv a mi Istenhez fűződő kapcsolatunk allegóriája. Istenről, mint férjünkről szóló allegóriák találhatók Jeremiás és Ezékiel könyveiben is, de ezeket a Salamon éneke után évszázadokkal írták.
Romantika: Az allegorikus értelmezés túl messzire megy, amikor a feleség szépségét írja le. Inkább ez egy gyakorlatias, mégis szenvedélyes történet a romantikus szerelemről, a kapcsolatban felmerülő apró problémáról és annak megoldásáról. A Salamon éneke egy nagyon fontos könyv. Enélkül felmerülhetne a kérdés, hogy helyes-e a hívők számára, ha szenvedélyes romantikus érzelmeket táplálnak és érzelmileg izgalmas házasságban élnek. Ez a könyv nemcsak ezt igazolja, hanem meg is mutatja, hogyan.
Romantika, amelyben Salamon betolakodóként jelenik meg: A pásztor és a lány szeretik egymást, Salamon pedig sikertelenül próbálja elcsábítani a lányt. Ezt a könyvet a házassági hűtlenség elleni tiltakozásként értelmezni a Believer’s Bible Commentary és Arthur Clarke Énekek éneke című művében szereplő nézet. Ennek a nézetnek egy változata szerint a lány valójában Abiság. További információk erről a nézetről a www.scripturewise.com oldalon találhatók.
(Kevéssé valószínű) Szerelmes versek gyűjteménye: Úgy tűnik, egyesek feladták a szerkezeti értelmezést, és ezt a művet szerelmes versek antológiájának tekintik. A New Geneva Study Bible 1004. oldalán említik ezt a nézetet, megjegyezve, hogy ez egyaránt haszontalan és felesleges.
(Kevéssé valószínű) Színmű: Egyesek egy másik lehetőséget is felvetettek, miszerint ez egyfajta színmű volt. A The Bible Knowledge Commentary: Old Testament (1009. o.) azonban rámutat, hogy bár egyesek ezt drámaként vagy eljátszandó színműként értelmezik, „a teljes értékű dráma irodalmi műfaja nem volt ismert az izraeliták körében. Ezenkívül a könyv nem bontható fel felvonásokra és jelenetekre, mint egy dráma.”
(Kevéssé valószínű) Az „Egypt ”-ből való kivonulás allegóriája volt az ókori rabbinikus értelmezés, a „1001 Bible Questions Answered” című mű 10. oldala szerint.
K: Mi a „SofS” című könyv vázlata?
V: Kétféle vázlat létezik, attól függően, hogy úgy gondoljuk-e, hogy egyetlen emberről van szó, vagy Salamonról és egy pásztorról.
Egyéni vélemény: Ez a könyv egy pár udvarlásáról, esküvőjéről és házasságáról szól.
1:2–3:5 Az udvarlás
3:6–5:1 Az esküvő
..3:6–11 Az esküvői menet
..4:1–5:1 Az esküvő éjszakája
5:2–8:4 A házasság
..5:2–6:3 Egy „róka” a házasságban: a másik természetesnek vétele
..6:4–13 A probléma leküzdése
8:5–14 Következtetés
A hűtlenség elleni tiltakozás nézőpontja: Salamon megpróbálja elvenni a lányt a pásztor barátjától/férjétől, de nem sikerül neki.
A „Believer’s Bible Commentary” 18 fő fejezetet tartalmaz, amelyek elsősorban a beszélő személye szerint vannak csoportosítva. Az alábbiakban ennek meglehetősen szabad összefoglalását adom.
1–2:7 A sulamita Salamon udvarában
..2:7 – Ó, leányok Jerusalem
2:8–3:5 Emlékezés a pásztor szerelmére
..3:5 – Ó, leányok Jerusalem
3:6–4:6 Megérkezik Salamon nagy felvonulása
4:7-5:1 A pásztor megérkezik, és arra kéri a sulamita lányt, hogy távozzon
5:2-8 A zavarba ejtő álma
5:9–8:4 Mindenki megpróbálja meggyőzni a sulamita lányt
..7:11–8:2 Beszél a pásztor szerelmével, aki eljön, hogy elvigye
..8:4 – Ó, leányok Jerusalem
8:5-14 A lány a pásztor-szeretőjével megy
K: A Dalok dalában kik a beszélők az egyes versekben?
V: Íme a beszélők, abból a szempontból kiindulva, hogy csak egy férfi van.
Az „egy férfi” elmélet:
A férfi a beszélő az 1:9-10,1:15 , 2:2,2:14 , 4:1-15, 5:1a-d, 6:4-9, 7:1-9a,8:13 versekben.
A nő a beszélő az 1:2–4a, 1:4c–7, 1:12–14, 1:16, 2:1, 2:3–13, 2:16–3:11, 4:16, 5:2–8, 5:10–16, 6:2–3, 7:9b–8:4, 8:6–7, 8:10–12, 8:14 versekben.
Vagy a nő, vagy a férfi a1:17 ,6:11 –12, 6:13b versekben.
Vagy a nő, vagy a férfi, vagy (az NKJV szerint) a nő testvérei a2:15 -ban.
A barátok (beleértve aJerusalem leányait is) az 1:4b, 5:9, 6:1, 6:13a, 8:5a versekben szólalnak meg.
Vagy a férfi, vagy a barátok az 1:8-ban,1:11 -ben, 6:10.
A 8:5b-ben vagy a férfi, vagy a nő, vagy egy rokon.
Az 5:1e-ben vagy Isten, vagy a barátok szólalnak meg.
A nő testvérei beszélnek a 8:8-9-ben.
A Pásztor + Salamon-féle nézet:
Nagyjából ugyanazok a beszélők, kivéve, hogy a 4:7 előtt nem a pásztor, hanem Salamon beszél. Ezt követően Salamon csak a 6:4-10 és a 7:1-10-ben szólal meg.
K: A Énekek éneke 1:1,5; 3:7,9,11;8:11 ,12 versekben valóban Salamon írta ezt a könyvet?
V: Lehet, hogy Salamon volt a szerző, de nem feltétlenül igaz, hogy ő írta. A könyv említi Salamont, de lehet, hogy a cím a témára utal, nem pedig a szerzőre.
K: A Énekek éneke 1:2-ben hogyan lehet az ő szerelme kellemesebb a bornál?
V: A borivás nem okoz akkora örömet, mint az a meleg érzés, hogy tudja, mennyire törődik vele. Ha férj vagy, mennyire örül a feleséged attól, hogy tudja, mennyire szereted őt?
K: A Énekek éneke 1:3-ban miért mondaná egy lány a szeretettjének, hogy az összes fiatal leány szereti őt?
V: Értékeli, hogy őt szereti, és nem másokat. Ez messze áll attól a gondolattól, hogy minden lehetséges előnyt ki akarnánk szedni a házastársunkból vagy a barátunkból/barátnőnkből.
K: A Énekek Éneke 1:4-ben, mivel még nem házasok, miért beszél a lány arról, hogy bevezetik a király hálószobájába?
V: A zsidó hagyomány szerint a házasságot magánkörben teljesítették be, közvetlenül az esküvő után. Vagy ekkor már házasok, vagy a lány azt mondja kedvesének, hogy alig várja a házasságot.
K: A Énekek Éneke 1:5-ben a lány itt fekete volt, vagy zsidó, és így kaukázusi?
V: Először egy érdekes mellékmegjegyzés, majd a válasz. A judaizmus már Salamon és a Sába királynője ideje óta jelen van a „Ethiopia ” országában. A „Ethiopia ” judaizmusa abban különbözött, hogy nem ismerte a Purim vagy a Hanuka fogalmát, melyeket Salamon ideje után több mint négyszáz évvel vezettek be.
Válasz: Nem tudjuk megmondani, milyen fajhoz tartozott a lány. Lehet, hogy fekete volt, és lehet, hogy etióp. Egyrészt sokan úgy vélik, hogy valószínűbb, hogy kaukázusi volt, és a bőre napbarnított volt, mert megemlítette, hogy a nap sötétítette a bőrét. Másrészt egy fekete ember bőre is sötétebbnek tűnhet, ha sok időt tölt a napon.
Talán azért nem foglalkoztak többet a származásával, mert ebben a történetben ez nem számít, ahogyan ma is mindannyian testvérek vagyunk Krisztusban. Ha a gyermekeim angol, keleti, spanyol, indiai, fekete, arab, perzsa vagy más származású személlyel házasodnának össze, mindegyikükkel egyformán elégedett lennék. Ugyanakkor továbbra is nagyon fontos számomra, hogy az a személy milyen belülről, és hogy a leendő házastárs rendelkezik-e Krisztus-szerű jellemvonásokkal.
K: Miért menne a lány a SofS 1:7-ben a szerelme társainak nyájához?
V: A szövegben nem áll, hogy ezt tette volna. Csak azt mondta a szeretőjének, hogy talán – esetleg véletlenül – megtenné, ha ő nem árulná el neki, hol legelteti a nyáját. A jó romantikus szerelem egyik jellemzője, hogy az ember időt akar tölteni a másik személlyel.
K: Miért nem árulta el a férfi a nőnek az Énekek Éneke 1:8-ban, hol legelteti a nyáját?
V: A nő azon tűnődik, miért nem lehet állandóan a szerelmével. Egyszer beszélgettem egy egyetemista lánnyal, aki nagyon zaklatott volt amiatt, hogy egy bizonyos végzős fiú nem vette észre őt. Megkérdeztem tőle, hogy szerinte hány százalékban lesz együtt a férjével, ha egyszer megházasodik. Ő komolyan azt válaszolta: „90%”!
Ennek a versnek a beszélője vagy a tréfás kedves, vagy a jeruzsálemi leányok, akik talán szarkasztikusak.
K: Az Énekek Éneke 1:12,14; 3:6 alapján megengedett-e a keresztényeknek parfümöt viselniük?
V: Igen. Ezek a versek jóváhagyják, és a Szentírásban semmi sem tiltja. Ha azonban az egyetlen szépséged a külső díszítés, az szomorú. A vonzerődnek a belső szépségből kell fakadnia, amely nem múlik el, ahogyan azt az 1 Péter 3:1–5 és az 1 Timóteus 2:9–10 is mutatja.
K: A Énekek éneke 1:14-ben mi a jelentősége En-Gedinek?
V: En-Gedi egy távoli, elhagyatott hely volt a Halál-tenger (Dead Sea ) nyugati partján. Dávid azért ment oda, hogy elrejtőzzön Sául király elől (1 Sámuel 24:1). Valaki azért is mehet oda, hogy egyedül lehessen. Természetesen a világ bármely helye szinte paradicsom, ha az ember a szeretettjével van. Mivel minden keresztény a szeretettjével (Istennel) van, a világ bármely helye szinte paradicsom lehet számunkra.
K: Az Énekek éneke 2:2-ben hogyan hasonlít a szeretettje a tövisek között álló liliomhoz?
V: Az ő szemében minden más nő csúnya és vonzó, ha vele hasonlítjuk össze. Minden máshoz képest ő olyan, mint egy liliom.
K: A Énekek Éneke 2:3-ban mi a különleges az almafában, amely hasonlított a szeretett férfihoz?
V: Az almafa értékes volt, mert nem volt belőle sok, hiszen ahhoz, hogy megszerezzék, le kellett vágni egy gyümölcsfát. Hasonlóképpen, egy férfi vagy nő feladja azt a lehetőségét, hogy „több lábbal álljon”, és másokkal randizzon, amikor elkötelezi magát a házasság mellett.
K: A Énekek Éneke 2:4-ben ez Krisztusra utalhat?
V: Azok, akik úgy vélik, hogy a Salamon éneke Krisztus és az egyház allegóriája, így gondolják. Azonban még azok is, akik nem értenek egyet azzal, hogy ez egy allegória, egyetérthetnek abban, hogy Krisztus szeretete menyasszonya, az egyház iránt ugyanolyan gyengéd és mély.
K: A Salamon énekében 2:9, 17 és 8:14-ben mi az a „szarvastehén” és a „szarvasbika”?
V: A „szarvastehén” az, amit mi „szarvasnősténynek” vagy nőstény szarvasnak nevezünk, a szarvasbika pedig a hím szarvas.
K: A Énekek Éneke 2:15-ben mi a jelentősége a rókáknak?
V: Ez a héber szó utalhat rókákra vagy sakálokra is. A rókák kicsi állatok, amelyek fizikai veszélyt nem jelentenek az emberekre, és egy róka, amely egyszer átfut egy szőlőskertben, elhanyagolható kárt okoz. Egy rókacsalád azonban hosszú idő alatt tönkreteheti a szőlő gyökereit és tönkreteheti a szőlőskertet.
Hasonlóképpen a kis bűnök, a bosszantó apróságok és a kellemetlen viselkedés is olyan jelentéktelennek tűnhet, mint egy-két róka. Idővel azonban tönkretehetik a házasságot. Jó, ha felismerjük ezeket a kis dolgokat, és megszabadulunk tőlük.
K: A Példabeszédek 3:1–4-ben miért kereste a nő a férfit?
V: Hiányzott neki, és ez a szakasz azt mutatja, hogy nincs semmi baj azzal, ha a nő keresi a férfit. Más összefüggésben Rút is kereste Boázt.
K: Miért nem szabad az Énekek éneke 3:5-ben és 8:4-ben az embereknek felkelteni vagy felébreszteni a szerelmet, amíg el nem jön a megfelelő idő?
V: Ennek két jelentése van. Nem szabad siettetni senkit a szexuális érettségre vagy a szexuális intimitásra. Emellett nem szabad siettetni a másik személyt a házassági elköteleződésre sem.
K: A Énekek Éneke 3:9-ben Salamon harci szekereket készített, mivel a Mózes 5. könyve 17:16, a 2. Krónikák 9:28 és az 1. Királyok 10:26–29 szerint a „Israel ” királyainak nem szabadott sok lóval rendelkezniük?
V: Sok harci szekér készítéséhez szekérenként több lóra lenne szükség. A válaszban három szempontot kell figyelembe venni.
1. A Deuteronómium azt mutatja, hogy a királynak nem szabadott harci szekereket készítenie. Az itt található leírás arra utal, hogy ez egy díszes jármű volt, nem pedig harci célra szolgáló.
2. Salamon valóban készített harci szekereket, és ezzel hibát követett el.
3. Ez a könyv nem Salamon engedelmességére összpontosít, hanem csupán megemlíti, hogy csodálatos kinézetű szekerrel rendelkezett.
K: Az Énekek éneke 4:1–7 és 7. fejezetében, ha egy férfi leendő felesége nem a fizikai szépség tökéletes mintaképe, akkor is szeretheti őt?
V: Természetesen. A válaszban négy szempontot kell figyelembe venni.
1. A fizikai szépség rendben van, amint azt a Jób 42:15 és a Salamon éneke is mutatja.
2. Azonban a tartós belső szépség fontosabb, mint a múló külső szépség, amint azt az 1 Péter 3:2–4 is mutatja. Olyasvalakivel mész-e házasságba, akivel együtt szeretnél megöregedni?
3. Érdekes megfontolni, miért gondolják sokan, hogy csak egyféle fizikai szépségideál létezik a férfiak és a nők számára. Talán Hollywood és a Disney kondicionált minket erre. Például a reneszánsz idején (Europe ) az ideális női alakot a mai mércével mérve túlsúlyosnak tekintenék. Hasonlóképpen (China ) az akkori ideális női alakot ma néha túlságosan kövérnek tartanák. Akkoriban azokban a kultúrákban élők ugyanúgy meglepődnének a mai szépségideálokon. Az, hogy szeresd azt, akit elveszel, fontosabb, mint bármely kulturális szépségideál. Idővel rájöhetsz, hogy valóban a világ legvonzóbb lányát vetted feleségül – számodra.
4. Ami a férfiakat illeti, egyes keleti kultúrákban, ahol az élelem szűkösebb volt, az ideális kinézetű férfi nagy hasú volt. Ugyanakkor, férfiak, ne használjátok ezt ürügyként a torkosságra, mondván: „Én és a hasam már így is tökéletesek vagyunk, csak rossz időben és helyen születtünk!”
K: A Példabeszédek 4:2-ben és 6:6-ban mi a jelentése annak, hogy a fogak olyanok, mint egy juhnyáj, amelyben minden egyes juhnak van ikertestvére?
V: A fogai a fehér gyapjújú juhokra emlékeztetik ezt a pásztort. Ez egy költői kifejezés arra, hogy minden foga megvan, és egy sem hiányzik.
K: A SofS 4:3-ban, mivel az ajkai skarlátvörösek voltak, létezett-e akkoriban valami hasonló a kozmetikumokhoz?
V: Igen, voltak.
A parfümök tekintetében tudunk olyan kis edényekről, amelyeket i. e. 3500 előttről származó egyiptomiakkal együtt temettek el, a Britannica Enciklopédia 6. kötete (1956) 495–496b. oldalai szerint (nem is tudtam, hogy vannak b. oldalaik). Emellett már i. e. 1500-ra is a férfiak és a nők egyaránt illatos nárdusdarabkákat tettek a fejükre.
A szemhéjfestékhez a nők i. e. 1500-tól, vagyis Mózes ideje előttről kezdve kohl-t (valószínűleg antimon-szulfidot) használtak a szemhéjukra.
A vörös színek esetében a hennát használták vöröses színezésre a körmökön, a tenyereken és a talpakon. (Nem szabad elfelejteni a talpakat sem!) A későbbi rómaiak a „fucus”-t használták a vörös arcra és ajkakra. A Believer’s Bible Commentary 1198. oldalán az áll, hogy a skarlátvörös festéket a košenillaférgek összetöréséből nyerték.
K: Miért nevezi a Szerelmesek éneke 4:9–10, 12 és 5:2-ben a szeretettjét nővérének?
V: Ez egyrészt azt mutatja, milyen mély a szerelme iránta, másrészt azt is, hogy milyen jellegű a szerelme iránta. Még ha nem is lehetne vele fizikai intimitásban részesülnie, mint testvére, akkor is boldog lenne, ha mindig a közelében lehetne. Így kell lennie. Noha a fizikai kapcsolatnak tükröznie kell az egymás iránti szeretetet, az egymás iránti szeretetnek fontosabbnak kell lennie, mint a fizikai kapcsolatnak. Ha valami baleset történne, és a házastársad valamilyen okból elveszítené nemi szerveinek működőképességét, akkor is szeretnéd őt?
K: A SofS4:12 -5:1-ben miről van szó?
V: Az 1:2–3:5 versek az udvarlásról, a 3:6–5:1 versek az esküvőről, a 4:1–5:1 versek a nászéjszakáról, az 5:2–8:4 versek pedig a házasságról szólnak.
K: A Énekek éneke 5:1–8-ban mi a fő gondolat?
V: Volt egy „kis róka”, vagyis egy probléma a kapcsolatban. A férj arra kérte a feleségét, hogy nyissa ki az ajtót. Akár a férj olyasmit követelt, amit maga is megtehetett volna, akár a feleség közömbössé vált a férje hazatérése iránt, akár a férjnek egyszerűen csak hiányzott, hogy a felesége izgatottan üdvözölje az ajtónál, nyilvánvalóan volt itt valami probléma. A férj ezután elment, de parfümöt csepegtetett a kilincsre, jelezve, hogy még mindig vágyik rá, és sajnálja, hogy a felesége nem kelt fel érte.
K: Mi a jelentése az Énekek éneke 5:2–6-ban szereplő szakasznak?
V: Két nézet létezik, bár a második valószínűleg a helyes.
1. Az a nézet, miszerint Salamon behatoló volt két ember szerelmébe, szerint a „zárt ajtó” jelenet csupán a lány álma volt, a Believer’s Bible Commentary 925. oldalának megfelelően.
2. A „két szerelmes” nézet szerint a házasságba némi közöny költözött be. A férfi megkérte a lányt, hogy nyissa ki az ajtót, de a 3. versben a lány eleinte visszautasította, olyan kifogást hozva fel, amely közönyét tükrözte. Végül felkelt, de addigra a férfi már elment. A férfi parfümöt csepegtetett az ajtóra, hogy kifejezze: sajnálja a lány közönye miatt bekövetkezett elválást, és alig várja, hogy kibéküljenek, és megbocsásson neki.
Néha, amikor magától értetődőnek vesznek minket, el kellene mennünk, „illatot hagyva az ajtón”, és alig várnánk a kibékülést.
K: Mit jelent az Énekek éneke 5:4-ben az, hogy „szívem hevesen dobogott érte”?
V: Ezek a héber szavak ugyanazok, amelyeket nem romantikus értelemben használnak az Ézsaiás 16:11-ben és a Jeremiás 31:20-ban az együttérzés vagy a szánalom kifejezésére.
K: Miért ütötték meg az őrök a lányt az Énekek éneke 5:7-ben?
V: Ezt a vers nem mondja meg. Talán rosszindulatból, vagy talán bujaságból, de valószínűbb, hogy az őrök tévesen azt hitték, hogy a lány prostituált, és azért ütötték meg, hogy elhagyja az utcákat, és hazamenjen.
K: Az Énekek éneke5:16 -re utal-e Mohamedre, mivel az egyiküket „teljesen elbűvölőnek” nevezi, és Makhmad és Makhadim [valamilyen módon] Mohamed követői?
V: Ezt még soha nem hallottam. Vajon a Salamon éneke (=Énekek éneke) szerelmi története arról szól, hogy a muszlim nőknek (a férfiakról nem is beszélve) hogyan kellett viselkedniük Mohamed iránt? Nem hiszem, hogy a muszlimok így gondolnák!
K: A Salamon énekében (Énekek éneke) 6:4-ben szereplő Tirzára való utalás arra utal-e, hogy a verset Salamon kora után írták?
V: Az Énekek éneke soha nem állította, hogy Salamon írta volna, vagy hogy az ő idejében keletkezett volna. Ez a vers azonban nem utal későbbi időpontra. Józsué idején volt egy tirzai király (12:24 , és I. Jeroboám (Kr. e. 931–910) is Tirzában tartózkodott (1 Királyok 14:17). A régészek megállapították, hogy Tirzát már Józsué ideje óta lakták.
Az Énekek éneke 6:4-ben mind Tirza, mind Jeruzsálem szerepel, a 6:5-ben pedig Gileád. Asimov szerint ez későbbi időre utal, mivel Tirza nem volt hasonló Jeruzsálemhez. Az összehasonlítás azonban nem a hatalomra, hanem a szépségre vonatkozik, és a szépség tekintetében Tirza éppúgy hasonló lehetett Jeruzsálemhez, mint Gileád.
K: Az Énekek éneke 6:4-ben mit tudunk még Tirza városáról?
V: Tirza jelentése „öröm”, és a Józsué 12:24-ben is említésre kerül. Nem ismerjük a város kánaáni nevét, de az izraeliták nyilvánvalóan Tirzának nevezték el, Zelofehád egyik leányáról.
Bár a régészek nem teljesen biztosak Tirza helyszínében, meglehetősen biztosak abban, hogy ez a Tell el-Far’ah nevű hely, amely körülbelül 600 × 300 méteres kiterjedésével nagyobb domb, mint Megiddo. Az Anchor Bible Dictionary 6. kötete (573–577. o.) szerint a legkorábbi települések a kőkorszakból származnak. Kr. e. 1700 körül, a bronzkorban új kőfalat emeltek. A következő réteg arra utal, hogy a régi város elpusztulása után viszonylag hamar új várost építettek ugyanazon a helyen. Ezt az I. vaskori lelőhelyet Kr. e. a 9. század elejéig lakták, amikor Omri nyilvánvalóan Tirzából Samáriába helyezte át Izrael fővárosát. A várost tűzzel felégették, ami arra utalhat, hogy Zimri magával együtt felégette a palotát. Tirzát újjáépítették, de újra elpusztult, feltehetően az asszírok keze által i. e. 723-ban.
K: A SofS 6:4,10-ben hogyan lehet az a nő olyan félelmetes, mint egy zászlókkal felvonuló sereg?
V: Az érzelmei és talán az idegessége olyan erősnek tűntek benne, mintha egy háborúra kész hadsereget látott volna.
K: A Énekek éneke 6:7-ben miért hasonlították a templomokat a gránátalmákhoz?
V: A gránátalmák leve olyan vörös, hogy az emberek sminkként használták. Más szóval, ez a pirulást jelképezte.
K: A Énekek Éneke 6:8-ban Salamonnak 140 felesége és ágyasa volt, vagy 1000, ahogyan az 1 Királyok 11:3 mondja?
V: A vers nem mondja, hogy ezek Salamon feleségei voltak. Még ha azok is voltak, Salamon eredetileg csak egy felesége volt, és háremének létszáma fokozatosan nőtt. Az 1 Királyok 11:3 azt a számot említi, ahány felesége volt Salamonnak uralkodása végére.
K: Miért nevezték a Énekek Éneke 6:13-ban a lányt sulamita nőnek?
V: Két nézet létezik.
Shulem/Shunem városa. A New Geneva Study Bible 1014. oldala és a szkeptikus Asimov’s Guide to the Bible 523. oldala szerint ez valószínűleg egy másoló hibája volt, és valójában a Jezreeltől körülbelül három mérföldre (öt kilométerre) északra fekvő Shunem városából származó személyről van szó. Az 1985-ös NIV Study Bible 1011. oldalán az áll, hogy a „l” és az „n” betűket a sémi nyelvekben néha felcserélték. Abiság a 1 Királyok 1:3,15;2:17 ,21 szerint shunemita volt. További információk arról a nézetről, miszerint a Salamon énekében szereplő lány Abiság volt, a www.scripturewise.com oldalon találhatók.
Salamon leánya: A „Szulamita” a „Salamon” női alakja. Talán „Salamoness”-nek hívták, ami Salamon leányát jelenti.
Mivel tudunk egy Sunem nevű városról, az első nézet ésszerűbb. Abiság sunemita volt, de nem kifejezetten Salamon leánya. Ellenkező esetben minden sunemi lány Salamon leánya lenne.
K: A Salamon énekében 7:13-ban mi a mandragóra jelentősége?
V: A mandragórák kellemes illatúak voltak, és akkoriban úgy hitték, hogy elősegítik a gyermekvállalást, ahogyan Ráhel és Lea is gondolták a Mózes első könyve 30:14–15-ben.
K: Miért is kívánná a lány az Énekek éneke 8:1–2-ben, hogy szerelme testvére legyen?
V: Valószínűleg ugyanazért, amiért a férfi is a nővérének nevezte őt. A választ lásd az Énekek éneke 4:10-hez fűzött magyarázatban.
K: Az Énekek éneke 8:6–7-ben a szerelem valóban olyan erős, mint a halál?
V: Természetesen Isten irántunk érzett szeretete sokkal erősebb, mint a halál, de nem ez a vers lényege. A mások iránti szeretet túlél a halált, és a hívők újra látni fogják azokat, akik már elmentek, hogy az Úrral legyenek. Mind a hívők, mind egyes hitetlenek számára a másik iránti szeretet erősebb lehet, mint az önfenntartás vágya.
K: Miért nem lehet a pénzt a szerelemhez hasonlítani az Énekek éneke 8:7-ben?
V: Ha két ember igazán szereti egymást, akkor azt a szeretetet többre fogja értékelni, mint a világ összes pénzét. Ráadásul a pénzügyi problémák nem lehetnek akadálya egy jó házasságnak, és a pénzügyi ösztönzők sem csábíthatják el egymástól azokat, akik igazán szeretik egymást.
Ha elfogadhatnál egy olyan állást, amely kétszer annyit fizet, mint a jelenlegi, de emiatt hetente legalább öt napot távol kellene töltened a családodtól, és a jelenlegi munkáddal a családod nem éhezik, elfogadnád a jobban fizető állást? Remélem, hosszú távon nem akarnád ezt, a tanúságtételed, a házastársad, a családod és a saját érdekedben sem.
K: A Példabeszédek 8:8–9-ben mi a jelentősége a lány testvéreinek ezen szavainak?
V: Azt mondják, hogy vigyáztak rá. Nagyon költői nyelvezettel azt mondták, hogy ha ő olyan lenne, mint egy ajtó, és korlátozásokra lenne szüksége, akkor „bezárnák” őt. Ha viszont olyan önuralma lenne, mint egy falnak, akkor tisztelnék őt. Az ezüst a városfalon ugyan nem segít a város védelmében, de bizony ragyogóan csillogna.
Érdekes, hogy míg egyes modern kultúrákban az ilyen őszinte beszélgetéseket tabunak tartják, a Bibliában az erkölcsi tisztaság nyíltan megvitatott „családi ügy”.
K: Az Énekek Éneke 8:8–10 szerint milyen felelősségei vannak egy gyermeknek a fiatalabb testvérei iránt?
V: Természetesen a testvéreknek közösen kell gondoskodniuk egymásról, ahogyan Káin elmulasztotta a Mózes első könyve 4:9–10-ben. Az 1 Timóteus 5:8 szerint anyagi segítséget kell nyújtani a rászoruló családtagoknak. Ezen túlmenően az idősebb gyermekeknek felelősségük van a fiatalabbak iránt, mivel a szülők rájuk ruházzák a felügyeletet.
Hogyan kell a szülőknek átruházniuk a felhatalmazást? Nálunk otthon, ha a korkülönbség kevesebb, mint három év, az idősebbnek nincs felhatalmazása a közvetlenül nála fiatalabb felett, kivéve azokat az eseteket, amikor a szülők nincsenek otthon.
K: A SofS8:11 –12-ben mit mond itt a lány?
V: Azt mondja, hogy igazságos és tiszteletre méltó lány volt, aki a házasságig megőrizte tisztaságát.
K: A SofS-ben melyek a mai napig fennmaradt legkorábbi Énekek éneke kéziratok?
V: A Holt-tengeri tekercsek: (kb. Kr. e. 1.) 4 különálló példány. Ezeket 4Q106, 4Q107, 4Q108 és 6Q6 néven emlegetik. A 4Q240 tekercs valószínűleg az Énekek énekéhez fűzött kommentár.
4QCanticles(a) (korai heródei korszak) a 3:7–11; 4:1–7;6:11 ?–12; 7:1–7 részekből áll. Az Énekek éneke 4:8–6:11 nem hiányzik, de nincs benne.
4QCanticles(b) (Kr. e. 50–1) a 2:9–17; 3:1–2,5,9–10; 4:1–3,8–11,14–16; 5:1 részei.
4QCanticles(c) (Kr. e. 50–1) 3:7–8
6Q6 Énekek éneke 1:1–7 (kb. Kr. u. 50)
Összességében a Holt-tengeri tekercsekben az Énekek éneke összesen 117 verséből a következő, körülbelül 49 vers maradt fenn (41,9%).
Énekek éneke 1:1–7; 2:9–17; 3:1–5, 7–11; 4:1–11, 14–16; 5:1;6:11 ?, 12; 7:1–7. További részletekért lásd: A Holt-tengeri tekercsek jelentése.
A keresztény Biblia-kéziratok, amelyek körülbelül Kr. u. 350-ből származnak, tartalmazzák az Ószövetséget, beleértve a Salamon énekét is, amelyet Canticles néven is emlegetnek.
A Vaticanus (Kr. u. 325–350) a Salamon énekét teljes egészében megőrizte.
A Sinaiticus (Kr. u. 340–350) a Salamon énekét teljes egészében megőrizte. Ugyanazon az oldalon kezdődik, ahol a Prédikátor véget ér. Ugyanazon az oldalon végződik, ahol a Bölcsesség könyve kezdődik.
Az Alexandrinus (kb. 450) a Salamon énekét teljes egészében megőrizte.
K: Mely korai írók hivatkoztak az Énekek Énekére?
V: A nikaiai zsinat előtti írók közül a következők hivatkoztak a Szerelmesek énekének versaira vagy utaltak rájuk:
Irenaeus ofLyons (182–188)
Sardis i Melito/Meleto (Kr. u. 170–177/180) felsorolja az Ószövetség összes könyvét, és minden könyvet felsorol, kivéve a Nehémiás és az Eszter könyvét. 4. töredék a Kivonatok könyvéből, 759. o.
Tertullianus: Öt könyv Marcion ellen (207/208)
Hippolytus (Kr. u. 222–235/6) név szerint említi a Példabeszédek, a Bölcsesség, a Prédikátor és az Énekek éneke könyveket az Énekek éneke kommentárjának töredékében, 176. o.
Origenész (Kr. u. 225–254) teljes kommentárt írt az Énekek énekéhez, bemutatva annak Krisztusra és az Ő egyházára vonatkozó allegóriáit.
Cyprianus,Carthage püspöke (kb. 246–258)
Caesarea -i Firmilianus levele Cyprianushoz (256)
Olympus -i és Patara-i Methodius (270–311/312)
Nikaia után
Barcelona -i Pacian (342–379/392) név szerint hivatkozik az Énekek énekére, és az 1. levél 4. fejezetének 22. oldalán idézi az Énekek éneke 6:8,9 versét.
K: Melyek a Énekek Éneke héber és görög Septuaginta-fordításai közötti legfontosabb eltérések?
V: Összességében a Septuaginta Énekek éneke fordításának minősége nem tűnik olyan magas színvonalúnak, mint a Tóra esetében. Íme néhány fordítási eltérés, először a maszorétikus szöveg, majd a Septuaginta, főként a 2. fejezetből.
Énekek éneke 1:7 „elfedte magát” (maszorétikus) vs. „vándorol” (Septuaginta, szír, Vulgata)
Énekek éneke 2:1 „Saron rózsája” vs. „a síkság virága” (Saron egy nagy síkság neve volt.)
Énekek éneke 2:3 „az erdő fái” vs. „az erdő fái”
Énekek éneke 2:3 „íz” vs. „torok”
Énekek éneke 2:4 „Elhozott engem” vs. „Hozz el engem”
Énekek éneke 2:5 „Táplálj engem mazsolás süteményekkel” vs. „Erősíts meg illatokkal”
Énekek éneke 2:5 „szerelemtől beteg” vs. „szerelemtől sebesült”
Énekek éneke 2:7 „mező gazellái és őzikei” vs. „a mező ereje és erényei”
Énekek éneke 2:8, 9, 10, 16 stb. „szeretett” kontra „rokon”
Énekek éneke 2:9 „mint egy gazella, vagy egy fiatal szarvas, a szarvasbika” kontra „mint egy őz vagy egy fiatal szarvas a Bethel hegyein”
Énekek éneke 2:9 „rács” kontra „hálók”
Énekek éneke2:10 : „válaszolt” kontra „válaszol”
Énekek éneke2:10 : „szerelmem, gyönyörűm, gyere el” kontra „társam, szépségem, galambom”.
Énekek éneke2:12 : „éneklés ideje” vs. „metszés ideje”
Énekek éneke2:12 „hallatszik” vs. „hallatszott”
Énekek éneke2:13 „illatot áraszt a virág” vs. „kibontakoznak a zsenge szőlőfürtök, illatot árasztanak”
Énekek éneke2:13 „Szerelmem, gyere! Gyönyörűm, gyere te is!” vs. „Gyere, társam, szépségem, galambom, igen, gyere!”
Énekek éneke2:14 „alak” vs. „arc”
Énekek éneke2:14 „alak” vs. „arc”
Énekek éneke2:15 „rókák, a kis rókák” vs. „kis rókák”
Énekek éneke2:15 „virágok” vs. „zöld szőlő”
Énekek éneke2:17 „Meddig fúj a nap” vs. „A nap felkeltéig”
Énekek éneke2:17 „gazella, vagy fiatal szarvas, a szarvasbika, a hasadékos hegyeken” vs. „őz vagy fiatal szarvas a szakadékos hegyeken”
Énekek éneke 7:9 „az alvók ajkai” vs. „ajkak és fogak” (Septuaginta, Aquila (126), szír, Vulgata)
Irodalomjegyzék ehhez a kérdéshez: a héber fordítás Jay P. Green Literal Translation című művéből származik, a Septuaginta-fordítás pedig Sir Lancelot C.L. Brenton The Septuagint: Greek and English című fordításából. Felhasználásra került továbbá az Expositor’s Bible Commentary, valamint a NASB, NIV 1985, NKJV és NRSV Bibliák lábjegyzetei is.